Állatok 1. Repülő malacok (Waters)(1.rész) Hogyha nem törődtél azzal, hogy mi történik velem, És én nem foglalkoztam veled, Cikkcakkosan vezetett utunk az unalomon és a fájdalomon át Alkalomadtán fel-felvillanva az esőn át Csodálkozva melyik lököttet hibáztatni És figyelni a repülő malacokat. 2. Kutyák (Waters/Gilmour) őrűltnek kell lenned, igazi szükségnek kell legyen neked Aludj a lábujjadon, és amikor az utcán vagy Képesnek kell lenned csukott szemmel kiválasztani a lényeget. És aztán csöndben mozdulva, láthatatlanul lefelé kacskaringózva, Ütnöd kell amikor a pillanat gondolkodás nélkül alkalams. És egy idő után a stílusért dolgozhatsz, mint a társasági kötelezettésg és a kemény kézfogás. Biztos pillantás és egy könnyed mosoly. Megbízhatónak kell lenned azoknak a szemében, akiknek hazudsz. Így amikor a hátukat mutatják neked, esélyt kaphatsz arra, hogy beléjük döfd a késed. Tartsd a szemeda válladon át pillantva, Tudod, kezd nehezebb lenni, és nehezebb lenni és nehezebb lenni Ahogy öregszel. A végén becsomagolsz és elrepülsz délre, Fejedet a homokba dugva, Még egy szomorú öregember A nagy magányban, haldokolva a rákban. És amikor elveszíted az uralmadat, learatod a termést amit elvetettél És amint nő a félelem, a rossz vér lelassul és kővé dermed. Most már túl késő leadni a súlyt ami ingadozott. Amint lefelé mész, nagy áradás lesz A kövek pedig lehúznak. Be kell ismernem, egy kicsit meg vagyok zavarodva. Néha úgy tűnik hogy csak kihasználnak. Ébren kell maradnod, meg kell próbálnod megszabadulni ettől a rossz közérzettől. Ha nem állom meg a helyemet, hogyan találjam meg az utamat ebből az útvesztőből? Süket, néma és vak, állandóan tetteted magad. Hogy mindenki felhasználható és senkinek sincs egy igazi barátja. És úgy tűnik, a dolog amit teszel, elszigetelhetné a győztest. És mindenki a nap alatt jött létre, ha elhiszed, alapjában véve mindenki egy gyilkos. Ki született fájdalommal teli házban? Ki gyakorlott nem leköpni a rajongót? Kinek mondták hogy mit kell tenni amit az ember mond? Kit szakított félbe a személyzet? Ki volt alkalmas bilinccsel és lánccal? Kinek a vállát veregettég meg? Ki szakadt le a csoporttól? Ki volt idegen otthon? Ki volt a végén összeomolva? Kit találtak holtan a telefonvonalon? Kit húzott le a kő? 3. Malacok (Három különböző fajta) (Waters) Nagy ember, disznó ember, ha ha, kitalálósdi! Te pénzes, nagy kerék, ha ha, kitalálósdi! És amikor a kezed a szíveden van, Majdnem egy jó kacaj vagy, majdnem egy mókás, Fejedet a malacok ládájába tartva, ?Folytatni az ását!?- azt mondva. Malacpecsét a kövér álladon Mit remélsz megtalálni? Ha lent vagy a malacbányában Majdnem egy kacaj vagy Majdnem egy kacaj vagy, De igazából csak egy sírás vagy. Buszmegálló, patkányzsák, ha ha, kitalálósdi! Ezt elbasztad, öreg boszorkány, ha ha, kitalálósdi! Törött üveg hideg fénysugarát vetíted. Majdnem egy jó kacaj vagy Majdnem egy gyors vigyor értékű Szereted az acél érzületét. Forró anyag vagy kalaptűvel. Jó mulatság a kézipuskával. Majdnem kacaj vagy, Majdnem kacaj vagy, De igazából csak egy sírás vagy. Hé te, Fehérház, Ha ha, kitalálósdi! Te ház, büszke város egere, Ha ha, kitalálósdi! Megpróbáltad elhárítani az érzéseinket. Majdnem valódi élvezet vagy, Minden feszes ajak és hiodeg láb Meggyalázottnak érzed magad? ......!......!......!......! Meg kell akadályoznod a rossz irányt, és belül mindent megtartani Mary majdnem egy élvezet vagy, Mary majdnem egy élvezet vagy De tényleg csak egy sírás vagy. 4. Bárányok (Waters) Ártatlanul elfecséreled az idődet a zöld mezőségen Csak homályosan vagy tudtában a levegőben izzó biztos gyötrelemnek. Jobban tennéd ha figyelnél Kutyák is lehetnek odakint. Átnéztem a Jordánon keresztül, és Olyan dolgokat láttam, amik valójában nem úgy néznek ki. Mit kapsz a tettetésért, a veszély nem valóságos. Szelíden és engedelmesen követed a vezetőt, A jól kitaposott folyosón át az acél völgyébe. Micsoda meglepetés! Végső sokkot látok a szemedben. Most már a dolgok tényleg azok, aminek látszanak. Nem, ez nem egy rossz álom. Az Úr az én pásztorom, nem akarom majd. Hazudnom kell. Zöld legelőkön át vezetett engem csendes vizek mellett. Éles késsel megszabadította a lelkemet, elérte hogy magas helyeken kampókba kapaszkodhassam. Átváltoztatott báránybordává. Íme! Nagy ereje volt és nagy éhsége. Amikor eljött a nap, mi alázatosak Csendes visszatükröződésen és felszentelésen át A karát művészetének mestere Íme! Álljunk fel. És akkor a lökött szemát vízzé tesszük. Bégetve, gagyogva rázuhanok egy sikollyal tarkítva a nyakára. Háborodott bosszúálló hullámai fel-le Jókedvűen menetelve ki a homályosságból az álomva. Hallottad a híreket? A kutyák elpusztultak! Jobban teszed ha otthon maradsz És azt teszed ahogy mondtad Térj ki az útról ha meg akarsz egyszer öregedni. 5. Repülő malacok (Waters) (2. Rész) Tudod hogy érdekel hogy mi történik veled És tudom hogy te törődsz velem. Így hát nem érzem magam egyedül, vagy nem érzem a kő súlyát. Most hogy találtam egy biztonságos helyet, ahol eláshatom csontjaimat. És minden bolond tudja, hogy a kutyáknak otthonra van szükségük Egy menedékre a repülő malacok elől. fordította: Arnold Layne DISZNÓK A CSÚCSON Roger Waters: Pigs on the wing Bánom is, hogy mi van veled S tudom, hogy én sem érdekellek Unalom és fájdalom ösvényén Olykor esőfüggönyön át néznénk A gazok közül melyiket okoljuk S bámuljuk a disznókat a csúcson KUTYÁK Roger Waters: Dogs Őrült lennél valós igényekkel Lábujjhegyen aludnál, majd kint az utcán Prédára lesnél csukott szemmel A háttérben mozognál, irányban a széllel Gondolat nélkül a süket vesztegléssel Vágyott stílusodat készen vehetnéd Rázogatott kézzel nyakkendőd köthetnéd Biztos tekintet, és egy könnyű mosoly Bíznak benned, mégha nem is mozdulsz De mikor végre hátukat mutatják feléd Megkapod az esélyt, döfheted a kést Tekinteted megtartod a vállad felett De egyre nehezebb, ahogy öregszel Majd összepakolsz, és délre repülsz el Fejedet a homokba dughatod A másik öregembert eltaszíthatod Rákban haldokolsz és fel se foghatod Eszedet vesztvén vethetsz és arathatsz De félelmed nő, véred alvad, fejed fő Súlyod nagy, elveszíteni már túl késő Vár a mélység, nehéz vagy már, lehúz a kő Zavarban vagyok, el kell mondanom Kihasználnak folyton, vagy csak én gondolom? Éberségre vágyom, leráznám ezt a súlyt Ha a saját földemen sem állok biztosan Hogy találjak utat a labirintusban? Süket, néma, vak, csak a látszatért Mindenki feláldozható csupán egy célért Senkinek sincs barátja, kérded miért? És mi is történik most veled? Elszigetelődnek tőled a nyertesek Pedig te mindig mindent megtettél Szívből mindenkit gyilkosnak hittél Akik egy fájdalmakkal teli házban születtek Akik tűrték, hogy rajongóik leköpjék őket Akiknek megmondták, hogy mit tegyenek Akiket lélekben összetörtek Bilinccsel és lánccal felszereltek Akiket hátba veregettek Akiket javaiktól elszakítottak végleg Akit otthonában idegennek néztek Aki a végén mindent feladott Akit holtan talált a telefon Akiket lehúztak a kövek Igen, akiket végül lehúztak a kövek DISZNÓK Roger Waters: Pigs Nagy ember, disznó fejed Kitalálják életedet Jól követed a nagy kereket Majdnem nevetsz Könnyed kicsordul A vályúban túrsz fejeddel Mondták: az ásást folytatnod kell A disznó téged is csak bemocskol Mit remélsz találni, szinted az ól Majdnem nevetsz De valójában könnyeid nyeldesed BIRKA Roger Waters: Sheep Időd ártatlanul halad a fűföldeken Néhol nyugtalanság remeg a levegőben Jobb ha vigyázol Kutyák lehetnek körülötted Átnéztem a folyón és láthattam A dolgok mások, mint aminek látszanak A veszélyeket gondolatban megelőzheted Ha engedelmesen vezetőd követed Befagynak a folyók az acélvölgyben odalent Micsoda meglepetés Szemedben a felismerés A dolgokat most a valóságban látom Nem, ez nem egy rossz álom Az Úr az én pásztorom, nem hagyom hogy, lefektessen Át a zöld mezőn vezet engem csendes vízen Csillogó késeivel felszabadítja lelkem Magas polcokon tartsam könyveimet Bárányszeletté térített engem Nagy volt ereje és szándéka egykoron Csendes emelkedés, megszentelt alkalom Felkelünk majd, szólt a karate mestere És akkor könnyezni fog a gazemberek szeme Bégetés, gagyogás, sikoly a nyaki ereken Amott felbőszült bosszúállók intenek Túl a sötétségen vidáman menetelnek A hírt hallottad? A kutyák halottak Jobb, ha otthon maradsz és vársz Tedd, amit mondanak S takarodj az útból, ha megöregedni vágysz! DISZNÓK A CSÚCSON 2. Roger Waters: Pigs on the wing (part 2) Tudod, már érdekel, hogy mi van veled S tudom, hogy én is mesélhetek Így nem érzem egyedül lelkem A kövek súlyát így már elviselem Megtaláltam a biztos helyet Ahová csontjaim temethetem A kutya nem lehet messze az otthontól És van egy menedék a csúcson lévő disznóktól fordította: Bernáth Zsolt forrás: www.bernathzsolt.hu Kutyák Muszáj őrültnek lenned, s kell legyen valós igényed. Aludnod is lábujjhegyen kell, és mikor az utcán vagy, remek szaglóérzékkel, megszerezned a húst csukott szemekkel. És aztán befészkelni magad csendben, osonó léptekkel, észrevétlenül, el a tekintetek elől. Ütni kell gondolkodás nélkül, ha a pillanat lehetőséget szül. Rövid idő múltán alakul a sok külső vonás, az elérhető életmódi konformitás. Például az egyennyakkendő, és a kemény kézfogás, egy határozott pillantás, és udvarias mosolygás. Bizalmukat el kell nyerned, kiket aztán hazugsággal etetsz, hogy mikor az utcán hátukat mutatják neked, kést döfni beléjük szabad utad legyen. Jobb, ha vállad felett mindig nyitva tartod fél szemed. Tudod, ez mind nehezebb, nehezebb és nehezebb, ahogy az évek elszárnyalnak feletted. Végül szeded csomagodat, és délre visz repülőutad, hogy aztán fejedet homokba dughasd. Csupán még egy szomorú vénember, kit magára maradván, a rák emészt fel. És mikor a dolgokat többé nem uralhatod, veteményed gyümölcsét immár learathatod. Ahogy a rettegés nő, a rossz vér csak lassul és lesz lassan kő. És már túl késő megszabadulni a vastag bőrtől, mit növesztettél, felelőtlenül. Nos, jó fuldoklást, amint leértél, magadra hagyatva, a kőtől a mélybe húzva. Be kell vallanom kisebb zavartságom. Néha olybá tűnik, mintha csupán báb lennék. Ébren kell maradni, próbálni és próbálni, s eme aljas nyavalyától megszabadulni. Ha nem saját földemen állok, eme útvesztőből kiutat hogyan találok? Süket, néma és vak, tovább tettesd csak, hogy feláldozható mindenki, és barát egyetlen sincs, igazi. Úgy tűnik neked, a dolog mit meg kell tenned, kizárni a győzteseket. És a nap alatt megtörténik minden, és lelked mélyén követed az elvet híven, hogy mindenki gyilkos. Ki a fájdalom házában született. Kit a rajongót nem leköpni neveltek. Kit más emberek vezéreltek. Kit az erősek megtörtek. Kire láncos nyakörvet adtak. Kit háton lapogattak. Ki falkájától elszakadt. Ki csupán idegen volt odahaza. Ki végül a padlón végezte. Kit holtan találtak a kagyló mellett. Kit a kő rántott a mélybe. Fordította: Gerasz